On some problems of Ugric etymology: loans and substrate words
DOI:
https://doi.org/10.33340/susa.123020Abstrakti
In this paper, the shared vocabulary of the Ugric languages (Hungarian and the Ob-Ugric languages Khanty and Mansi) is discussed. Words that have been considered loanwords from Iranian or Turkic languages into Proto-Ugric, the intermediary proto-language of Hungarian and Ob-Ugric in traditional models of Uralic taxonomy, are analyzed critically, and Proto-Ugric words that fulfill the criteria of substrate words are also analyzed. It is shown that a large part of the vocabulary traditionally reconstructed for Proto-Ugric in earlier etymological dictionaries like the UEW, consist of parallel loanwords (sometimes from unknown sources) rather than shared lexical innovations.
Lähdeviitteet
Abaffy, Erzsébet. 2003. Ómagyar kor. Hangtörténet. In Kiss, Jenő & Pusztai, Ferenc (eds.), Magyar nyelvtörténet, 301–351. Budapest: Osiris Kiadó.
Abondolo, Daniel. 1996. Vowel rotation in Uralic: Obug[r]ocentric evidence (SSEES occasional papers 31). London: School of Slavonic and East European Studies, University of London.
Abondolo, Daniel. 1998. Introduction. In Abondolo, Daniel (ed.), The Uralic languages, 1–42. London – New York: Routledge.
Aikio, Ante (Luobbal Sámmol Sámmol Ánte). 2004. An essay on substrate studies and the origin of Saami. In Hyvärinen, Irma & Kallio, Petri & Korhonen, Jarmo (eds.), Etymologie, Entlehnungen und Entwicklungen: Festschrift für Jorma Koivulehto zum 70. Geburtstag (Mémoires de la Société Néophilologique de Helsinki 63), 5–34. Helsinki: Société Néophilologique.
Aikio, Ante (Luobbal Sámmol Sámmol Ánte). 2007. Etymological nativization of loanwords: A case study of Saami and Finnish. In Toivonen, Ida & Nelson, Diane (eds.), Saami linguistics, 17–52. Amsterdam – Philadelphia: John Benjamins.
Aikio, Ante (Luobbal Sámmol Sámmol Ánte). 2009. Saami loanwords in Finnish and Karelian. Oulu. (Doctoral dissertation.)
Aikio, Ante (Luobbal Sámmol Sámmol Ánte). 2012. On Finnic long vowels, Samoyed vowel sequences, and Proto-Uralic *x. In Hyytiäinen, Tiina & Jalava, Lotta & Saarikivi, Janne & Sandman, Erika (eds.), Per Urales ad Orientem: Iter polyphonicum multilingue. Festskrift tillägnad Juha Janhunen på hans sextioårsdag den 12 februari 2012 (Mémoires de la Société Finno-Ougrienne 264), 227–250. Helsinki: Société Finno-Ougrienne.
Aikio, Ante (Luobbal Sámmol Sámmol Ánte). 2014. The Uralic-Yukaghiric lexical correspondences: genetic inheritance, contact of chance resemblance? Finnisch-Ugrische Forschungen 62. 7–76.
Aikio, Ante (Luobbal Sámmol Sámmol Ánte). 2015a. Studies in Uralic etymology IV: Ob-Ugric etymologies. Linguistica Uralica 51. 1–20.
Aikio, Ante (Luobbal Sámmol Sámmol Ánte). 2015b. The Finnic ‘secondary e-stems’ and Proto-Uralic vocalism. Journal de la Société Finno-Ougrienne 95. 26–66.
Aikio, Ante (Luobbal Sámmol Sámmol Ánte). 2018. Notes on the development of some consonant clusters in Hungarian. In Holopainen, Sampsa & Saarikivi, Janne (eds.), Περὶ ὀρθότητος ἐτύμων: Uusiutuva uralilainen etymologia (Uralica Helsingiensia 11), 77–90. Helsinki: Société Finno-Ougrienne.
Aikio, Ante (Luobbal Sámmol Sámmol Ánte). 2022. Proto-Uralic. In Bakró-Nagy, Marianne & Laakso, Johanna & Skribnik, Elena (eds.), The Oxford guide to the Uralic languages, 77–90. Oxford: Oxford University Press.
AiWb = Bartholomae, Christian. 1961. Altiranisches Wörterbuch. 2., unveränderte Auflage. Berlin: De Gruyter.
Bailey, Harold. 1979. Dictionary of Khotan Saka. Cambridge: Cambridge University Press.
Bakró-Nagy, Marianne. 2003. Egy inetimologikus hangról. In Bakró-Nagy, Marianne & Rédei, Károly (eds.), Ünnepi kötet Honti László tiszteletére, 27–45. Budapest: A Magyar Tudományos Akadémia, Nyelvtudományi Intézet.
Bakró-Nagy, Marianne. 2013. Mit tudunk az ugor történeti fonológiáról? In Agyagási Klára, Hegedűs Attila & É. Kiss Katalin (eds.), Nyelvelmélet és kontaktológia II. Piliscsaba: PPKE BTK.
Beekes, Robert Stephen Paul. 1996. Ancient European loanwords. Historische Sprachforschung 109. 215–236.
Campbell, Lyle & Poser, William J. 2008. Language classification: History and method. Cambridge: Cambridge University Press.
Campbell, Lyle. 1999. Historical linguistics: An introduction. Cambridge, Massachusetts: The MTI Press.
Cheung, Johnny. 2002. Studies in the historical development of the Ossetic vocalism (Beiträge zur Iranistik, Band 21). Wiesbaden: Dr. Ludwig Reichert Verlag.
Cheung, Johnny. 2007. Etymological dictionary of the Iranian verb (Leiden Indo-European Etymological Dictionary Series 2). Leiden – Boston: Brill.
Clackson, James. 1994. The linguistic relationship between Armenian and Greek. Oxford: Blackwell.
Clackson, James. 2007. Indo-European linguistics: An introduction. Cambridge: Cambridge University Press.
Clackson, James. 2022. Methodology in linguistic subgrouping. In Thomas Olander (ed.), The Indo-European language family: A phylogenetic perspective, 18–32. Cambridge: Cambridge University Press.
DEWOS = Steinitz, Wolfgang. 1966–1993. Dialektologisches und etymologisches Wörterbuch der ostjakischen Sprache. Berlin: Akademie Verlag.
EWAia = Mayrhofer, Manfred. 1986–2001. Etymologisches Wörterbuch des Altindoarischen I–III. Heidelberg: Universitätsverlag C. Winter.
EWUng = Benkő, Loránd. 1992–1997. Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen Sprache. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Fox, Anthony. 1995. Linguistic reconstruction: An introduction to theory and method. Oxford – New York: Oxford University Press.
Futáky, István. 1975. Tungusische Lehnwörter des Ostjakischen (Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica 10). Wiesbaden: Harrassowitz.
Grünthal, Riho & Heyd, Volker & Holopainen, Sampsa & Janhunen, Juha & Khanina, Olesya & Miestamo, Matti & Nichols, Johanna & Saarikivi, Janne & Sinnemäki, Kaius. 2022. Drastic demographic events triggered the Uralic spread. Diachronica 39(4). 490–524. <https://doi.org/10.1075/dia.20038.gru>
Gulya, János. 1994. Loch im Stammbaum? (Zur Urheimatfrage der Ugrier und der Ungarn). In Die Vorgeschichte der uralischen Völker: Materialien eines Internationalen Symposions 14.–16. Oktober 1993 in Szombathely (Specimina Sibirica 10), 45–62. Szombathely: Savariae.
Hajdú, Péter. 1962. Finnugor népek és nyelvek. Budapest: Gondolat.
Häkkinen, Jaakko. 2007. Kantauralin murteutuminen vokaalivastaavuuksien valossa. Helsinki: University of Helsinki. (Unpublished MA thesis.) <http://urn.fi/URN:NBN:fi-fe20071746> (Accessed 2019-05-24.)
Häkkinen, Kaisa. 1983. Suomen kielen vanhimmasta sanastosta ja sen tutkimisesta (Turun yliopiston suomalaisen ja yleisen kielitieteen laitoksen julkaisuja 17). Turku: Turun yliopisto.
Harmatta, János. 1997. Iráni nyelvek hatása az ősmagyar nyelvre. In Kovács, László & Veszprémi, László (eds.), Honfoglalás és nyelvészet, 71–83. Budapest: Balassi.
Helimski, Eugene. 1982. = Хелимский, Е. А. 1982. Древнейшие венгерско-самодийские языковые параллели. Москва: Наука.
Helimski, Eugene. 1985. [Рецензия на] Honti, 1982. Советское финно-угроведение 21. 63–73.
Helimski, Eugene. 1997. The southern neighbours of Finno-Ugrians: Iranians or an extinct branch of Aryans (“Andronovo Aryans”)? In Hahmo, Sirkka-Liisa & Hofstra, Tette & Honti, László & Linde, Paul Van & Nikkilä, Osmo (eds.), Finnisch-ugrische Sprachen in Kontakt: Vorträge des Symposiums aus Anlaß des 30-jährigen Bestehens der Finnougristik an der Rijksuniversitejt Groningen 21.–23. November 1996, 117–125. Maastricht: Shaker.
Helimski, Eugene. 2002. Zu den iranischen Lehnwörtern im Ungarischen. Rogier Blokland & Cornelius Hasselblatt (eds.), Finno-Ugrians and Indo-Europeans: linguistic and literary contacts. Proceedings of the symposium at the University of Groningen, November 22–24, 2001 (Studia Fenno-Ugrica Groningana 2). Maastricht: Shaker.
Helimski, Eugene. 2003. Areal groupings (Sprachbunde) within and across the borders of the Uralic language family: a survey. Nyelvtudományi Közlemények 100. 156–167.
Holopainen, Sampsa & Milanova, Veronika & Bradley, Jeremy & Czentnár, András. 2019. Mari kinship terms from the typological, genealogical, and areal point of view. (A poster presented at the SLE annual meeting, 21–24 September 2019, University of Leipzig.) <https://mari-language.univie.ac.at/misc/kinship/sle_2019_poster.pdf>
Holopainen, Sampsa & Czentnár, András. 2022. Speculative Iranian loanwords in Hungarian and Turkic. (Presentation at the Deutscher Orientalistentag, Freie Universtität Berlin, 16.09.2022.) <https://ugric.univie.ac.at/fileadmin/user_upload/p_ugric/Berlin_DOT_Holopainen_Czentnar_updated.pdf> (Accessed 2022-09-26.)
Holopainen, Sampsa. 2019. Indo-Iranian borrowings in Uralic: Critical overview of sound-substitutions and distribution criterion. (Doctoral dissertation.) Helsinki: University of Helsinki.
Holopainen, Sampsa. 2022a. Ugric cognates (Appendix to the paper Grünthal, R., Heyd, V., Holopainen, S., Janhunen, J., Khanina, O., Miestamo, M., Nichols, J., Saarikivi, J. & Sinnemäki, K.. 2022. Drastic demographic events triggered the Uralic spread. Diachronica. <https://doi.org/10.1075/dia.20038.gru>) <https://zenodo.org/record/6035881#.Y3KG7nbMKUk> (Accessed 2022-11-14.)
Holopainen, Sampsa. 2022b. Revisiting a problematic Uralic and Indo-Iranian word family. In Bradley, Jeremy & Csire, Márta & Erlinghagen, Erika & Hirvonen, Johannes & Holopainen, Sampsa & Kajander, Mikko & Lindorfer, Heidelinde & Pesti, Brigitta & Pischlöger, Christian & Seidler, Andrea & Viilukas, Triinu & Vincze, Ferenc (eds.), Tonavan Laakso: Eine Festschrift für Johanna Laakso (Central European Uralic Studies 2), 198–213. Wien: Praesens Verlag.
Holopainen, Sampsa. 2022c. Uralilaisen lingvistisen paleontologian ongelmia – mitä sanasto voi kertoa kulttuurista? In Kaheinen, Kaisla & Leisiö, Larisa & Erkkilä, Riku & Qiu, Toivo E. H. (eds.), Hämeenmaalta Jamalille. Kirja Tapani Salmiselle 07.04.2022, 101–114. Helsinki: University of Helsinki.
Holopainen, Sampsa & Junttila, Santeri. 2022. Die alten arischen und baltischen Lehnverben der uralischen Sprachen (Münchener Studien zur Sprachwissenschaft, Beiheft 33). München: J.H. Röll Verlag.
Honti, László. 1982. Geschichte des obugrischen Vokalismus der ersten Silbe. Budapest: Akademiai Kiadó.
Honti, László. 1997. Az ugor alapnyelv kérdéséhez (Budapesti finnugor füzetek 7). Budapest: ELTE – Numi-Tórem Alapítvány.
Honti, László. 1998. ObUgrian. In Daniel Abondolo (ed.), The Uralic languages, 327–357. London – New York: Routledge.
Honti, László. 1999. Az obiugor konszonantizmus története (Studia uralo-altaica supplementa 9). Szeged: Szegedi Tudományegyetem.
Honti, László. 2013. Magyar nyelvtörténeti tanulmányok. Budapest: L’Harmattan.
Honti, László. 2017. A magyar és a nyugati ótörök szókészleti kapcsolatairól. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Itkonen, Terho. 1997. Reflections on Pre-Uralic and the “Saami-Finnic protolanguage”. Finnisch-Ugrische Forschungen 54. 229–266.
Janhunen, Juha. 1981. Uralilaisen kantakielen sanastosta. Journal de la Société Finno-Ougrienne 77. 219–274.
Janhunen, Juha. 2009. Proto-Uralic: what, where and when? In Ylikoski, Jussi (ed.), The quasquicentennial of the Finno-Ugrian Society (Mémoires de la Société Finno-Ougrienne 258), 57–78. Helsinki: Société Finno-Ougrienne.
Joki, Aulis J. 1973. Uralier und Indogermaner (Mémoires de la Société Finno-Ougrienne 151). Helsinki: Société Finno-Ougrienne.
Junttila, Santeri & Holopainen, Sampsa. 2022. On the integration of Indo-European loanverbs in Finnic. In Sommer, Florian & Stüber, Karin & Widmer, Paul & Yamazaki, Yoko (eds.), Indogermanische Morphologie in erweiterter Sicht (Innsbrucker Beiträge zur Sprachwissenschaft 167), 291–324. Innsbruck: Universität Innsbruck.
Kallio, Petri. 2004. Tocharian loanwords in Samoyed? In Hyvärinen, Irma & Kallio, Petri & Korhonen, Jarmo (eds.), Etymologie, Entlehnungen und Entwicklungen: Festschrift für Jorma Koivulehto zum 70. Geburtstag, 129–137. Helsinki: Société Néophilologique.
Kallio, Petri. (in press). Substrates in Finnic. In Aikio, Ante & Palviainen, Santeri (eds.), Substrate languages in Northern Europe: Case studies and methodological perspectives (Studies in Language Change 17). Berlin – New York: De Gruyter.
Kálmán, Béla. 1988. The history of the Ob-Ugric languages. In Sinor, Denis (ed.), The Uralic languages: Description, history and foreign influences (Handbuch der Orientalistik 8, Handbook of Uralic studies 1), 395–412. Leiden: E. J. Brill.
Károly, László. 2001. On the Old Turkic verb їr- ‘to make a notch, or breach’ and its derivatives. In Károly, László & Kincses
Nagy, Éva (eds.), Néptörténet–Nyelvtörténet: A 70 éves Róna-Tas András köszöntése. Szeged: SZTE BTK Altajisztikai Tanszék.
Katz, Hartmut. 2003. Studien zu den älteren indoiranischen Lehnwörtern in den uralischen Sprachen. Aus dem Nachlass herausgegeben von Paul Widmer, Anna Widmer und Gerson Klumpp. (Indogermanische Bibliothek. 3. Reihe.) Heidelberg: C. Winter.
Kispál, Magdolna Sz. 1951. Ugor-török érintkezés. Nyelvtudományi közlemények 53. 49–64.
Koivulehto, Jorma. 1999. Varhaiset indoeurooppalaiskontaktit: aika ja paikka lainasanojen valossa. In Paul Fogelberg (ed.), Pohjan poluilla: Suomalaisten juuret nykytutkimuksen mukaan (Bidrag till kännedom av Finlands natur och folk 153), 207–236. Helsinki: Suomen Tiedeseura.
Koivulehto, Jorma. 2007. Saamen ja suomen ’poro’. In Ylikoski, Jussi & Aikio, Ante (eds.), Sámit, sánit, sátnehámit: Riepmočála Pekka Sammallahtii miessemánu 21. beaivve 2007 (Mémoires de la Société Finno-Ougrienne 253), 251–258. Helsinki: Société Finno-Ougrienne.
Korenchy, Éva. 1972. Iranische Lehnwörter in den obugrischen Sprachen. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Kuiper, Franciscus Bernardus Jacobus. 1991. Aryans in the Rigveda (Leiden studies in Indo-European 1). Amsterdam – Atlanta: Brill.
Kuiper, Franciscus Bernardus Jacobus. 1995. Gothic bagms and Old Icelandic ylgr. NOWELE 25. 63–88.
Kümmel, Martin. 2017. Etymological problems between Indo-Iranian and Uralic. (Presentation held 17 May 2017 in Helsinki.)
Kümmel, Martin. 2020. Substrata of Indo-Iranic and related questions. In Garnier, Romain (ed.), Loanwords and substrata: Proceedings of the Colloquium held in Limoges (5th–7th June, 2018) (Innsbrucker Beiträge zur Sprachwissenschaft 164), 237–277. Innsbruck: Institut für Sprachwissenschaft der Universität Innsbruck.
Ligeti, Lajos. 1986. A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtti és az Árpád-korban. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Lubotsky, Alexander. 2001. The Indo-Iranian substratum. In Carpelan, Christian & Parpola, Asko & Koskikallio, Petteri (eds.), Early contacts between Uralic and Indo-European: Linguistic and archaeological considerations (Mémoires de la Société Finno-Ougrienne 242), 301–317. Helsinki: Société Finno-Ougrienne.
Lushnikova 1990 = Лушникова, Алла В. 1990. Стратификация Ирано-Уральских языковых контактов. Moscow. (Unpublished dissertation.)
Mayrhofer, Manfred. 1989. Vorgeschichte der iranischen Sprachen; Uriranisch. In Schmitt, Rüdiger (ed.), Compendium linguarum iranicarum, 4–24. Wiesbaden: Dr. Ludwig Reichert Verlag.
MSzFE = Lakó, György (ed.). 1971–1978. A magyar szókészlet finnugor elemei. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Munkácsi, Bernát. 1901. Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.
Munkácsi, Bernát. 1904. Alanische Denkmäler im ungarischen Wortschatze. Keleti szemle 5. 304–329.
Olander, Thomas. 2022. Introduction. – Thomas Olander (ed.), The Indo-European language family: A phylogenetic perspective, 1–17. Cambridge: Cambridge University Press.
Parpola, Asko. 2012. Formation of the Indo-European and Uralic (Finno-Ugric) language families in the light of archaeology. In Grünthal, Riho & Kallio, Petri (eds.), A linguistic map of prehistoric Northern Europe (Mémoires de la Société Finno-Ougrienne 266), 119–184. Helsinki: Société Finno-Ougrienne.
Parpola, Asko. 2020. Royal “chariot” burials of Sanauli near Delhi and archaeological correlates of prehistoric Indo-Iranian languages. Studia Orientalia Electronica 8. 75–198.
Ponaryadov, Vadim. 2022. Хотаносакско-пермские лексические связи. Индоевропейское языкознание и классическая филология XXIV.
Pystynen, Juho. 2013. The case of Mansi *ś > *š, part 1. (Blog post.) <https://protouralic.wordpress.com/2013/09/06/the-case-of-mansi-s-%E2%86%92-s-part-1/> (Accessed 2023-06-22)
Pystynen, Juho. 2014. Primary vs. secondary *ë. (Blog post.) <https://protouralic.wordpress.com/2014/09/05/primary-vs-secondary-e/#%C3%AB1%C3%AB2-1> (Accessed 2022-11-14.)
Pystynen, Juho. 2017. The state of the Finno-Permic lexicon. (Slides of the presentation at the conference Contextualizing Historical Lexicology, University of Helsinki, 15 May 2017.) <https://blogs.helsinki.fi/hist-lexicology/files/2017/06/chl-pystynen.pdf>
Rasmussen, Jens Elmegård. 1989. Studien zur Morphophonemik der indogermanischen Grundsprache (Innsbrucker Beiträge zur Sprachwissenschaft 55). Innsbruck: Universität Innsbruck.
Rédei, Károly. 1986. Zu den indogermanisch-uralischen Sprachkontakten (Veröffentlichungen der Kommission für Linguistik und Kommunikationsforschung, Heft 16). Wien: Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften.
Riese, Timothy. 2001. Historische Nominalderivation des Wogulischen (Studia Uralica 10). Wiesbaden: Harrassowitz.
Róna-Tas, András. 1988. Turkic influence on the Uralic languages. In Sinor, Denis (ed.), The Uralic languages: Description, history and foreign influences (Handbuch der Orientalistik 8, Handbook of Uralic studies 1), 742–780. Leiden: E. J. Brill.
Róna-Tas, András. 1992. A magyar írásbeliség török eredetéhez (ír és betű szavaink etimológiája). In Sándor, Klára (ed.), Rovásírás a Kárpát-medencében (Magyar őstörténeti könyvtár 4), 9–14. Szeged: SZTE BTK Altajisztikai Tanszék.
Róna-Tas, András. 2017. Vitás magyar etimológiák. Válasz Honti Lászlónak. Nyelvtudományi Közlemények 113. 37–84.
Saarikivi, Janne. 2022. The divergence of Proto-Uralic and its offspring: A descendent reconstruction. In Bakró-Nagy, Marianne & Laakso, Johanna & Skribnik, Elena (eds.), The Oxford guide to the Uralic languages, 28–58. Oxford: Oxford University Press.
Salminen, Tapani. 2001. The rise of the Finno-Ugric language family. In Carpelan, Christian & Parpola, Asko & Koskikallio, Petteri (eds.), Early contacts between Uralic and Indo-European: Linguistic and archaeological considerations (Mémoires de la Société Finno-Ougrienne 242), 385–396. Helsinki: Société Finno-Ougrienne.
Salminen, Tapani. 2002. Problems in the taxonomy of the Uralic languages in the light of modern comparative studies. In Агранат, Т. Б. & Казакевич, О. А. (eds.), Лингвистический беспредел: сборник статей к 70-летию А. И. Кузнецовой, 44–55. Москва: Издательство Московского университета.
Salmons, Joe. 1992. Northwest Indo-European vocabulary and substrate phonology. In Pearson, Roger (ed.), Perspectives on Indo-European language, culture and religion: Studies in honor of Edgar C. Polomé, Volume 2 (Journal of Indo-European Studies monograph series 9), 265–279. Washington, DC: Institute for the Study of Man.
Salmons, Joe. 2015. Language shift and the Indo-Europeanization of Europe. In Olsen, Birgit Annette & Mailhammer, Robert & Vennemann, Theo (eds.), Die sprachlichen Wurzeln Europas – Linguistic roots of Europe: Ursprung und Entwicklung – Origin and development, 147–169. Copenhagen: Tusculaneum Press.
Sammallahti, Pekka. 1988. Historical phonology of the Uralic languages with special reference to Samoyed, Ugric and Permic. In Sinor, Denis (ed.), The Uralic languages: description, history and foreign influences (Handbuch der Orientalistik 8, Handbook of Uralic studies 1), 478–554. Leiden: E. J. Brill.
Schrijver, Peter. 1997. Animal, vegetable and mineral: Some Western European substratum words. In Lubotsky, Alexander (ed.), Sound law and analogy: Papers in honor of Robert S.P. Beekes on the occasion of his 60th birthday (Leiden studies in Indo-European 9), 293–316. Amsterdam – Atlanta: Brill.
Sinor, Denis. 1977. Altaica and Uralica. In Sinor, Denis (ed.), Studies in Finno-Ugric linguistics in honor of Alo Raun (Indiana University Uralic and Altaic series 131), 319–331. Bloomington: Indiana University.
Sipos, Mária. 2002. Az obi-ugor alapnyelv lexikális innovációi I. Nyelvtudományi Közlemények 99. 7–56.
Sipos, Mária. 2003. Az obi-ugor alapnyelv lexikális innovációi II. Nyelvtudományi Közlemények 100. 245–263.
Sköld, Hannes. 1925. Die ossetischen Lehnwörter in Ungarischen. Leipzig: Otto Harrassowitz.
Tálos, Endre P. 1983. Kép szöveg nélkül. In Bereczki, Gábor & Domokos, Péter (eds.), Urálisztikai tanulmányok (Hajdú Péter 60. születésnapja tiszteletére), 409–420. Budapest: ELTE Finnugor tanszék.
Tálos, Endre P. 1984. Vogul + osztjak / 2. Nyelvtudományi Közlemenyek 86(1). 89–99.
Tálos, Endre P. 1987. On the vowels of Proto-Uralic. In Rédei, Károly (ed.), Studien zur Phonologie und Morphonologie der Uralischen Sprachen (Studia Uralica 4), 70–80. Wien: Verband der wissenschaftlichen Gesellschaften Österreichs.
UED draft = Aikio, Ante (manuscript): Uralic etymological dictionary. (Unpublished manuscript, draft version of entries A–Ć published at Academia.edu, last accessed 2020-10-24.)
TESz = Benkő Loránd (ed.). 1967–1976. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Szerkesztők Lajos Kiss, László Kubinyi & László Papp. Budapest: Akadémiai Kiadó.
UEW = Rédei, Károly. 1986–1991. Uralisches Etymologisches Wörterbuch. Band I–II: Unter Mitarbeit von Marianne Bakró-Nagy, Sándor Csúcs, István Erdélyi †, László Honti, Éva Korenchy †, Éva K. Sal und Edit Vértes, Band III: Register Zusammengestellt von Attila Dobó und Éva Fancsaly. Wiesbaden: Harrassowitz.
Wojtilla, Gyula. 2002. Óind áṣṭrā- f. ‘ösztöke’ vagy/és ‘ostor’? In Bibok, Károly & Ferincz, István & Kocsis, Mihály (eds.), Cirill és Metód példáját követve… Tanulmányok H. Tóth Imre 70. születésnapjára, 585–590. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Szláv Intézete.
WOT = Róna-Tas, András & Berta, Árpád (with the assistance of László Károly). 2011. West Old Turkic: Turkic loanwords in Hungarian (Turcologica 84). Wiesbaden: Harrassowitz.
Zhivlov, Mikhail. 2006. Реконструкция праобско-угорского вокализма [Reconstruction of Proto-Ob-Ugric vocalism]. Moscow: Russian State University for the Humanities. (Unpublished dissertation.)
Zhivlov, Mikhail. 2007. К вопросу о реконструкции обско-угорского вокализма. In Aspects of Comparative Linguistics 2, 281–309. Moscow: RSUH publishers.
Zhivlov, Mikhail. 2013. Андроновский арийский язык. In Коряков, Ю.Б. & Кибри, А.А. (eds.), Реликтовые индоевропейские языки Передней и Центральной Азии (Языки мира), 217–220. Москва: Academia.
Zhivlov, Mikhail. 2014. Studies in Uralic vocalism III. Journal of Language Relationship 12. 113–148.
Zhivlov, Mikhail. 2015. Неиндоевропейский субстрат в финно-волжских языках. X традиционные чтения памяти С. А. Старостина. (Handout of a presentation, 27 March 2015.) <https://www.academia.edu/11689161/Неиндоевропейский_субстрат_в_финно-волжских_языках> (Accessed 2019-05-27.)
Zhivlov, Mikhail. 2016. The origin of Khanty retroflex nasal. Journal of Language Relationship 14(4). 293–302.
Zhivlov, Mikhail. 2018. Историческая фонетика и внутренняя классификация уральских языков. (Presentation, XIII традиционные чтения памяти С. А. Старостина, Институт восточных культур и античности РГГУ, 23.3.2018.)
Zhivlov, Mikhail. 2023. Reconstruction of Proto-Uralic. In Abondolo, Daniel & Valijärvi, Riitta-Liisa (eds.), The Uralic languages. 2nd edition, 117–175. London – New York: Routledge.
Zimmer, Stefan. 1990. Urvolk, Ursprache und Indogermanisierung: Zur Methode der Indogermanischen Altertumskunde. Innsbruck: Institut für Sprachwissenschaft der Universität Innsbruck.
